A kis árva leányt, Csörét a szegény Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért veszik magukhoz, de a kislány a kegyetlen bánásmód elől megszökik, ismét intézetbe kerül, majd az embertelen Szennyesék portáján köt ki. Egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten is meghal, így a szerencsétlen sorsú gyerek felgyújtja kínzásai színhelyét. „A nyelvekből üszök lett, s a sértegetésekből füst és pára” – írja Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényében a minden gonoszságon diadalmaskodó gyermeki lélek megrázó rajzában. Móricz saját nevelt lányáról, Csibéről mintázta Árvácskát, akinek szerencsére jobbra fordult a sorsa, mert szerető apát talált az író személyében.
Az intézetekben sok gyermek vár igazi ölelésre, féltő szempárokra, de a bürokrácia útvesztőiben évekig bolyonganak a leendő szülők. Örökbe fogadni csak gyámhivatali engedéllyel lehet. Nem vitás, szükség van erre az időre ahhoz, hogy a szakemberek minden részletre kiterjedően ellenőrizhessék, hová kerül a gyermek. Világos, nem
autóvásárlásról van szó, hanem életre szóló döntésről, és fontos, hogy a leendő szülők kellően fölkészüljenek, mire alkalmasnak minősítik őket. Az örökbefogadók minimum 16, maximum 45 évvel lehetnek idősebbek leendő gyermeküknél. A hosszadalmas procedúrának ára van. Megsínyli az, aki szeretetet kaphatna, és az is, aki adni tudna. Amerikai kutatók igazolták: a csecsemőként kevés törődésben részesült gyerekek szervezetében később kevesebb olyan hormon termelődik, mely a bizalomért és a kötődésért felelős. Vagyis minden percért kár.
Magyarországon mintegy 20 ezer állami gondozott él. Közülük évente 750-900 gyermek örökbefogadását engedélyezik. Az esetek 60 százaléka titkosan zajlik (lásd keretes írásunkat). Sokszor azért nem lehet gyermeket örökbe fogadni, mert a vér szerinti szülő nem mond le róla, bár nevelni nem akarja.
Hazánkban főleg azok adoptálnak, akik már nem látnak reményt arra, hogy saját gyermekük szülessen. Kevés az olyan család, ahol vér szerinti gyermeken kívül még van egy vagy több örökbefogadott is. Ez a procedúra nem olyan természetes, mint külföldön, bár talán a sztárok ezúttal valóban mintául szolgálhatnak.
Az örökbefogadás társadalmi megítélése nem egyértelmű nálunk, holott az a kisgyermek, akit nem adoptálnak, a töredékét kapja majd annak a szeretetnek, amire szüksége lenne. Az intézetekben rengeteg gyermek vár ölelésre, a bürokrácia útvesztőiben pedig évekig bolyonganak azok, akik karjaikba vennék őket. A sztárok körében népszerűvé vált az örökbefogadás. Jórészt nem reklámfogásról van szó: ők is szerető szüleik gyermekeiknek.
A bürokrácia miatt hosszú folyamat az adoptálás, de néha hasznos is lehet a várakozás
Nem csak egy pár, egyedülálló személy is örökbe fogadhat, ha cselekvőképes nagykorú és megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, továbbá, ha részt vesz tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon, méghozzá eredményesen. A gyámhivatal eljárásán az alkalmasság a meghatározó, amit személyi és környezeti szempontok alapján bírálnak el. Át kell menni orvosi és pszichikai alkalmassági vizsgálaton is. Ez azonban csak a kezdet. Előbb e követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy két évre a szakszolgálat nyilvántartásába kerüljünk. Dönteni kell arról is, nyílt vagy titkos örökbefogadást szeretnének-e. Majd jön a lelkileg felőrlő várakozási idő. Gyakran éveket kell várni, míg sikerül egy gyermeket befogadni. Egy újszülött esetén ez a procedúra még tovább tolódik. Ha a szakszolgálat megtalálta a pár a gyermeket, a gyámügy a kérelem után 15 napon belül dönt, hogy gondozásba engedi-e a kicsit. Ezek után meg kell felelni a gondozás feltételeinek, hogy az örökbefogadás engedélyezéséről 60 napon belül határozzanak. Ha az engedélyt megadták, a gyámügynek már nincs lehetősége a gyermek körülményeit, életének alakulását nyomon követni.
Hasznos is lehet a várakozás
Ami a nyílt és titkos örökbefogadást illeti, Budavári Zita, a szekszárdi Bölcső Alapítvány vezetője a következőket mondta: „Nyílt örökbefogadás esetén a lemondó szülő konkrét házaspár javára teszi meg nyilatkozatát az illetékes gyámhivatalban. A jegyzőkönyv aláírása után a jelenlegi jogszabályok értelmében nem gondolhatja meg magát. Ezért szoktam a szülés után várni egy-két, de néha három hetet is, ha a helyzet megkívánja. Előfordulhat ugyanis, hogy a biológiai családban van remény a baba hazavitelére.”
Titkos örökbeadásnál a vér szerinti szülő általános lemondó nyilatkozatot tesz az illetékes gyámhivatalban, de ilyenkor, a baba hathetes koráig még módja van visszavonni nyilatkozatát, ha mégis meggondolná magát az anya vagy a család.
— Csak azok adoptálhatnak, akik rendelkeznek örökbefogadásra jogosító alkalmassági határozattal. Mindenkit a saját lakhelye szerinti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) vizsgál, de a döntést az illetékes gyámhivatal hozza – magyarázta a szakember.
A titok mérgezi a lelket
Ha túl is jutunk a bürokrácia útvesztőin, akkor sem biztos, hogy mindig révbe érünk. Sőt, ezután következik a neheze. Elmondjuk-e gyermekünknek, hogy nem vér szerinti szülei vagyunk? Juhász Tibor pszichológus úgy véli: mindenképpen közölnünk kell vele. A titok mindig kiderül. A gyermek megérzi, hogy valamiről nem tud. A titok károkat okozhat a személyiségfejlődésében. A pszichológus szerint a legalkalmasabb időpont a tisztázásra hat-nyolc éves korban érkezik el, kisgyermekkorban nem szabad feszegetni ezt a témát. Hatévesen a gyermeknél csökkentett traumát okoz az információ, mert a külső viselkedési minták elsajátítása köti le a figyelmüket. A serdülőkor problematikusabb, az identitáskeresés nem alkalmas arra, hogy közöljük, nem mi vagyunk a vér szerinti szülők. Így indokolt húsz-huszonkét éves korig várni. Traumát mindenképpen átél a gyermek, de megfelelően előkészítve, szükség esetén szakember bevonásával, kisiskolás korban jól feldolgozható az örökbefogadás ténye.